Nézzük, hol, milyen húsvéti szokásokkal ünneplik a katolikus vallás legszebb ünnepét:
Anglia
A Egyesült Királyságban a húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep. Az ünnep szimbólumai közé tartozik a „hot cross bun”, ami egy kicsi, enyhén édes, élesztős zsemle, melybe ribizlit, kandírozott gyümölcsöt, mazsolát tesznek. A tetején található kereszt jelképezi a keresztre feszített Jézust, míg belső fűszerezése a balzsamozásához használt fűszereket. Hagyományosan a böjt után, nagypénteken fogyasztják, de egyes helyeken ma már egész évben kapható Angliában.
Olaszország
Húsvétkor itt járva valószínűleg nem találkozhatunk a Nyuszival, de más érdekes eseményekkel annál inkább. Mint mindenjeles alkalomnak Olaszországban, ennek az ünnepnek is megvan a maga szertartása és hagyománya. A húsvéti megemlékezéseknek országszerte minden templomban megvan a menete, de a leglátványosabb a római Szent Péter Bazilikában, a Pápa által celebrált mise.
Mivel húsvét a böjti időszak vége, így nagy szerepe van az ételeknek. A hagyományos húsvéti menüben sok helyen megtalálható a bárány vagy a kecske, de elmaradhatatlan az ünnepi kenyér, melynek receptje területenként változó. A „pannetone” és a „colomba” kalácsokat sokszor ajándékba készítik.
Oroszország
A húsvét itt is fontos ünnep, gyakran megemlékeznek róla a nem vallásos családok is. Időpontja nem esik egybe a mi ünnepünkkel, mert náluk az ortodox naptár szerint tartják, azonban nagyjából egy hét eltolódással nagy ünneplésre lehet számítani. A hagyományos kalács a paska vagy kulich, mely minden cukrászdában üzletben megtalálható ilyenkor. Ez a tészta tölti be az angol „hot cross bun” szerepét az oroszországi húsvéti hagyományokban. Kandírozott gyümölcsökkel, mandulával töltik, sáfránnyal, kardamommal ízesítik. A díszítéshez használt XB kezdőbetűk az orosz - Христос воскрес - Krisztus feltámadt – kifejezésből származnak. Egy helyi mondás úgy tartja, ha a kulich szépen megkel és magasra sül, az szerencsét hoz, de ha a tészta lapos és berepedezett lesz, szerencsétlenségre kell számítani.
Ausztrália
Húsvéti nyuszi helyett ott a bilby a jelkép, mivel ők kifejezetten nem kedvelik a nyulakat, hisz hatalmas károkat okoznak a kertekben. Egy nagyon érdekes kinézetű kis állat, nem is sokan ismerik hazánkban.
Franciaország
Franciaországban a legtöbb templomra nagycsütörtöktől kezdve csend borul Jézus halálának tiszteletére, egészen húsvét reggeléig, akkor ugyanis megszólal az összes harang, mely a feltámadást jelképezi. A csend ideje alatt, a hagyomány szerint a harangok Rómába vándorolnak, majd amikor megszólalnak, tojásokat szórnak szét. Egyes falvakban az emberek csókkal és öleléssel köszöntik egymást, ha meghallják a harangokat.
A harangok megszólalásával a húsvéti szokások szerint tojásokat szórnak szét a kertben és a házakban, és a Szentmiséről hazatérve elkezdik keresni a gyerekek a színesen díszített húsvéti tojásokat.
A tradicionális húsvéti étel a bárány, a sertés, a sonka és a tojásból készült ételek, pl. Haux városában a franciák 4500 tojásból készítenek omlettet, mellyel megvendégelnek ezer embert a főtéren. Nagy hangsúlyt fektetnek a csokoládékból készült húsvéti csodáknak.
Németország
Egyes részeken szokás a húsvéti lovaglás, a hímes tojásfestés, a férfiak frakkba öltöznek és ünnepi dísszel felöltöztetett lovakkal járnak faluról falura, hogy hirdessék a húsvéti üzenetet. Sok helyen virágokkal festett tojásokkal díszítik fel a kutakat, ezek sok turista által látogatott helyek lettek. Szokás még a húsvéti kerék égetése, melyet egy nagy lejtőről gurítanak le meggyújtva. Ha jól leér a kerék a lejtő aljára, az jó termést jelent.
Lengyelország
A lengyeleknél él egy tradíció, mely szerint a megszentelt tojásokat fel kell darabolni és elosztani egymás között néhány jókívánság mellett - boldogságot, sikereket kívánnak egymásnak. A legkülönlegesebb Lengyelországban a nagyszombat, az étel megszentelésének napja. Régebben az ételeket a papok otthon áldották meg. Manapság az emberek minden fontosabb ételből tesznek egy keveset egy kosárba - így süteményt, pékárut, kolbászt, szalonnát, fűszereket, tormát, sót és hímes tojást -, amelyet kézi hímzésű, fehér kendővel takarnak le és az egészet áldásra a templomba viszik.
Bulgária
Bulgáriában az első piros tojással a gyerekek arcát szokták bedörzsölni, hogy minél egészségesebbek legyenek, és egy tojást a veteményesbe is tesznek, hogy megvédjék a termést a jégesőtől.
Görögország
Az ortodox keresztényeknél a húsvét általában máskor, később kezdődik, mint a nyugati keresztényeknél, mivel az ortodoxok a Julianus-naptárt veszik alapul. A húsvét időszaka a 40 napos böjttel kezdődik, ami egészen a feltámadásig tart.
A görögök temperamentumosak a húsvéti ünnepek kapcsán is. Van olyan görög sziget (Chios), ahol a szigetlakók rakétákkal készülnek a húsvétra: látványos és néha veszélyes tölteteket rögzítenek a házak, templomok falához, amik egymást próbálják elpusztítani. A "rakétaháborúban" sajnos az épületek sokszor megsérülnek, ennek ellenére a lakosok ragaszkodnak a hagyományhoz.
Írta: Olasz A. - Kecskemétimami
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges