Jelenlegi hely

A jó szülő-gyerek kapcsolat segít az internet veszélyeinek kivédésében

Idén február 9-re esik a Biztonságosabb Internet Világnapja: minden 10. gyerek találkozott már magát gyereknek kiadó felnőttel.

A Telenor megbízásából az Ipsos kutatóintézet januárban megvizsgálta, hogy a magyar szülők mennyire vannak tisztában iskoláskorú gyermekeik internetezési szokásaival és az ezzel kapcsolatos leggyakoribb veszélyekkel. A kutatás eredményeiből kiderül, hogy gyakorlatilag minden szülő szokott gyermekével a tanulásról és az iskolában történtekről beszélgetni, míg csupán kétharmaduk tartja fontosnak, hogy megtárgyalják az internetes zaklatás problémakörét vagy a közösségi oldalak használatának tudnivalóit.

A Telenor 14 részes TudatosNet oktató-videósorozattal készül a Biztonságosabb Internet Világnapjára.

Minden negyedik gyerek volt már csalódott vagy szomorú amiatt, amit az interneten tapasztalt. A legtöbbször ennek az oka a másnak vagy neki szóló bántó megjegyzés, komment volt, de minden harmadik esetben a nem neki való tartalom adott okot a szomorúságra, ahogy a kevés kapott like- vagy a vártnál alacsonyabb követőszám is megjelent az indokok között.

A szülők ennek ellenére kevesebbet beszélnek a gyerekeikkel a netes zaklatásról és viselkedésről, mint az iskolai ügyekről – többek között ezek derültek ki a Biztonságosabb Internet Nap alkalmából készített friss hazai kutatásból. Minél idősebb egy gyerek, a szülők annál kevésbé látnak rá az online tevékenységére, holott a cyberbullying leginkább a tinédzsereket érinti.

A közösségi oldalak mindennapos téma a fiatalok életében: a kitöltők gyermekeinek 64 százaléka regisztrált a Facebookon, de egyre népszerűbb az Instagram (43%) és a TikTok (39%) is. Az életkorral egyenesen arányosan nő a közösségi oldalakon való jelenlét valószínűsége: a megkérdezett szülők 9-13. osztályos gyerekei közül szinte mindenkinek (96%) van Facebook-profilja.

Álhírek, felnőtt tartalom – többet kell foglalkozni a netes veszélyekkel

A szülők tapasztalatai alapján az iskolás gyerekek 57%-a találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal több mint harmaduk (36%) – a 9. osztályosnál idősebb diákok 61%-a. Az álhírek esetében a szülők 89%-a közvetlenül a gyermektől szerzet tudomást az élményről, és ahol működik a szülő-gyerek közti beszélgetés az internetről, ott a nem kívánatos felnőtt tartalmakról is a gyerekek többsége hajlandó volt beszámolni szüleinek.

Jó hír, hogy ahol ilyen eset a szülők tudomására jutott, a kutatás szerint a legtöbbször megnyugtató eredménnyel, közösen átbeszélték a történteket. 

Bár a válaszadó szülők 89%-a úgy véli, hogy tisztában van vele, gyermeke milyen adatokat oszt meg az interneten, az online tevékenységükre csak az 56%-uknak van rálátása.  A gyerekek a közösségi oldalakon főleg önmagukról vagy a hobbijukkal kapcsolatban osztanak meg képeket, és szintén jó hír, hogy a lakóhelyre vonatkozó adatokat jellemzően nem teszik közzé.

A válaszok alapján a gyerekek 39%-ával fordult már elő, hogy idegenekkel kommunikált az interneten, ugyanez a 9. feletti diákoknál jelentősebb arányú, 60%-ukra igaz. Ez a közösségi oldalakon a bejegyzésekhez fűzött hozzászólások, vagy az online játékok esetében természetes is, de az mindenképpen óvatosságra intő adat, hogy minden tizedik tanuló már találkozott magát gyereknek kiadó felnőttel.

A járványügyi helyzet hatására nőtt az online játékok és kommunikációs felületek népszerűsége, melyek használata során könnyen olyan személyekkel is kapcsolatba kerülhetnek a gyerekek, akiket korábban nem ismertek. Ilyenkor különösen fontos, hogy tájékozottak legyenek mind a szülők, mind a gyerekek és megfelelő kritikus szemlélettel kezeljék online kapcsolataikat. Többek között ezzel a témával is foglalkozik a most közzétett TudatosNet-videósorozat, amely mindennapos helyzetek bemutatásával és praktikus tanácsokkal segíti a gyerekeket és a szülőket, 2 perces, könnyen emészthető animációkban. Azt látjuk, hogy a szülők részéről az elmúlt években már elindult egy kedvező folyamat, egyre jellemzőbb, hogy a gyerekkel a netezésről is beszélgetést kezdeményezzenek. Ezt szeretnénk erősíteni és felgyorsítani a HiperSuli YouTube csatornáján bárki számára elérhető TudatosNet-videókkal, amivel az idei Safer Internet Day-re készültünk.” – mondta Koren Balázs, a Telenor HiperSuli szakmai vezetője.

Beszélgetéssel hozható felszínre a megoldandó probléma

Az online bántalmazás, azaz cyberbullying továbbra is jelen van a fiatalok életében, viszont feltételezhető, hogy az érintettek gyakran nem beszélnek róla: míg a szülőknek csupán 14%-a tud arról, hogy saját gyereke átélt már online zaklatást, a kutatásban 24%-uk tudott olyan másik fiatalról, aki cyberbullying áldozata lett. 10-ből 1 gyerek bevallotta, hogy írt már negatív, bántó megjegyzést másnak.

A TudatosNet Online Zaklatás című videójából kiderül, hogy az elkövetők sem mindig ismerik fel tetteik súlyát, ezért fontos a szembesítés, illetve a sértő tartalmak, bejegyzések törlése, jelentése. Hasonlóan a többi netes veszélyforráshoz, a cyberbullying tudatosításában és megoldásában is sokat segíthet, ha a gyerekek a szülőkkel közösen átbeszélik a tapasztalataikat és a lehetséges jó megoldásokat.

A TudatosNet-videósorozat 14 epizódja ide kattintva érhető el.

TudatosNet online kvízzel pedig szülő és gyerek is felmérheti felkészültségét a tudatos internetezés témájában

A Safer Internet Day-ról: https://www.saferinternetday.org/

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre a más gyerekekkel való összehasonlítás?

Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre más gyerekekkel való összehasonlítás?

Milyen hatással van a gyerekek önbizalmára, ha állandóan másokhoz hasonlítjuk őket? Ha szülőként te is feltetted már magadnak ezt a kérdést, ez a cikk segít megérteni, mit tehetsz gyermekeid egészséges önértékeléséért. - Szalai - Lászlók Kitti pszichopedagógus és tanulásban akadályozottak szakos mesterfokozatú gyógypedagógus, az AStOP – Auditív- Stresszt Oldó program szakértője, a ” Játszva olvass! ” megálmodója és megalkotója írása.
Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.
Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

A hóemberek világnapját január 18-án ünnepelhetjük, és ez kiváló alkalom arra, hogy kreatívan és vidáman töltsük el a napot. Íme néhány ötlet, hogyan lehet ezt a napot emlékezetessé tenni:
Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

A hóemberek világnapját január 18-án ünneplik. Azért esett erre a napra a választás, mert a 18-as szám vizuálisan emlékeztet egy hóember formájára: a "1" a kezében lévő seprűre, a "8" pedig a két hógolyóból álló testére.
Ugrás az oldal tetejére