Valóban létezik a betlehemi csillag?
A közelgő téli napforduló idején a Naprendszer két legnagyobb bolygója egy rendkívül ritka esemény során találkozni fog egymással.
A Jupiter és a Szaturnusz látszólag olyan közel kerül egymáshoz, hogy szinte összeolvadnak egyetlen, fénylő ponttá. Ezt nevezik karácsonyi csillagnak, vagy betlehemi csillagnak. Erre az égi eseményre utoljára 1623-ban, vagyis közel 400 éve volt példa.
(Forrás: Natgeo)
A rendkívüli távolság azt is lehetővé teszi, hogy távcsővel egy látómezőben figyelhessük meg őket, és persze fotózni is lehet így a két bolygót. A következő, hasonlóan közeli együttállásra 2080. március 15-én hajnalban kerül majd sor.
Az valószínűleg soha nem fog már kiderülni, hogy a Bibliában leírt betlehemi csillag mi lehetett, számos elképzelés létezik a témában, ám ezek közt a legnépszerűbb a bolygóegyüttállás.
A Jézus születését jelző betlehemi csillagot a két legnagyobb bolygón együttállása jeleníthette meg 2000 éve. Csillagászok és történészek sokat foglalkoztak annak megfejtésével, hogy milyen égi jelenség lehetett a titokzatos betlehemi csillag. Ez a Jupiter és a Szaturnusz Kr.e. 7-ben bekövetkezett „legnagyobb” együttállása lehetett a Halak csillagképben.
Meglesnéd?
A decemberi időjárás mint oly sokszor, keresztülhúzhatja az együttállás meglesésére készített terveinket, de szerencsére nem olyan rövid a jelenség, mint a 20 évvel ezelőtti napfogyatkozás!
A két gázóriás fokozatosan egyre közelebb kerül egymáshoz a téli égbolton, míg végül december 21-én szabad szemmel szinte egy „csillagnak" fognak látszani. De a két bolygó közelsége már 18-ától rendkívül látványos lesz, és még 23-án is egymás mellett állnak. A bolygópáros keleti határunknál 18:10-kor, Budapesten 18:20-kor, a nyugati országhatárnál 18:30-kor nyugszik majd le.
A Jupiter és a Szaturnusz Olaszországból így látható (Forrás: Apod / Nasa / Giorgia Hofer)
Kezdődik a csillagászati tél
December 21-e amúgy is jeles nap: ezen a napon kezdődik a csillagászati tél. Ez az év legrövidebb napja az északi féltekén, de a jó hír, hogy ettől kezdve egyre hosszabbak lesznek a nappalok.
A téli időszak sötétsége az emberiség létezése óta egyet jelentett az éhezéssel, a fagyhalállal. Épp ezért a téli napforduló rengeteg helyen az év legfontosabb ünnepe volt, ekkortól ugyanis „kifelé megy” az ember a hidegből és a sötétből. A Napot, azt, hogy egyre hosszabban süt majd, az új reményt, a tél túlélését ünnepelték régen, és lelkünkben kicsit ma is.
Így idén, a 2020-as év vége felé különösen fontossá válik ez az ünnepkör.
A Nap – a mi földrajzi szélességünkön – délkeleten kél, délnyugaton nyugszik, és a Baktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. A Baktérítő a déli szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör. Nevét onnan kapta, hogy a Nap a Bak jegybe érve ezen a körön hág a legmagasabbra, s onnét tér vissza az egyenlítő felé.
(Forrás: Wikipedia)
A déli félgömbön ez a nap a nyár közepe. Mi a gyakorlatban december 1-jétől számítjuk a telet (meteorológiai tél), a kínaiak és a régi kelták – láttuk – november elejétől. Az ő naptárukban a téli napfordulat az évszak közepe.
Ha az égi jelenségekből még ez a különleges együttállás nem lenne elég, december 30-án egy gyönyörűnek ígérkező teleholdas éjszakára lesz lehetősége a romantikára vágyó pároknak.
ADL - Debrecenimami
Forrás: jelesnapok.oszk.hu; ng.24.hu; Apod-Nasa; Wikipedia
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges