Jelenlegi hely

Nyakunkon a döntés: hol tanuljon tovább a gyermek?

Közeleg a középiskolai jelentkezési határidő. Sok 10-12 éves korú általános iskolás gyermeket nevelő családban az a leggyakoribb téma ezekben a hetekben, hogy hol tanuljon tovább a gyermek. Menjen vagy maradjon?

A gimnáziumi kínálat meglehetősen sokszínű. Létezik négy-, hat- és nyolcosztályos, állami, egyházi és alapítványi. Számos intézmény indít 0. évfolyamos nyelvi előkészítő képzést is. A bejutási szisztéma valamelyest eltér az egyes iskolatípusok között, de a négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok saját feladatsorokat már nem állíthatnak össze, hogy kiválogassák a jelentkezőket.

Egyrészt az általános iskolából hozott eredményekre támaszkodhatnak a döntésnél, illetve a központi írásbeli felvételire és emellett szóbeli vizsgát is szervezhetnek.

A jó iskolaválasztás hosszú időre befolyásolhatja a gyermek, és persze a szülők életét is, és természetes, hogy a család a legjobbat akarja, azt, hogy a gyermek minél eredményesebb és sikeresebb legyen. Gőzerővel be is indultak a felvételi előkészítők, tehetséggondozó szakkörök és ezekkel együtt a stressz is, szülőknél, gyermekeknél egyaránt.

Megéri?

„Az iskolaváltást érdemes alaposan meggondolni a 10-12 éves korú gyermekeknél, vannak, akik alkalmasak erre a fajta a képzésre, de vannak, akik nem – tanulmányi eredménytől függetlenül”- mondta a csalad.hu-nak Szabó Krisztina, a Fóti Garay János Általános Iskola tanára.

„Nem csak a felnőttek érveit, szempontjait kell figyelembe venni, hanem a kisgyermek lelki- érzelmi- fizikai állapotát is. A legtöbb esetben az szól a hat-nyolcosztályos gimnáziumok választása mellett, hogy a gyermek kiemelkedik tanulásban a többiek közül, érdeklődő, könnyedén, játszva, gyorsan tanul.

Olyan iskolai, közösségi csoportba, környezetbe kerülhet, amelyben magának a tanulásnak fontos értéke van. Ha képes eleget tenni a megnövekedett elvárásoknak is, akkor azt gondolom, lehet értelme az iskolaváltásnak” – fejtette ki a pedagógus.

Hozzátette: „amennyiben gyermekünk átlagos teljesítőképességű, vagy tanulási nehézségei akadnak, ragaszkodik eddigi iskolájához, tanáraihoz, barátaihoz, akkor nem biztos, hogy jó döntés az iskolaváltás.” A tanárnő kiemelte azt is: „ismerni kell a gyermeket, és a személyisége alapján mérlegelni, hogy a jó tanuló, de szorongó, halk szavú gyermek is megállja-e majd a helyét az új körülmények között.”

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat gyakran vádolják azzal: jó eredményeiket annak köszönhetik, hogy elcsábítják az általános iskolákból a legjobb tanulókat. Szabó Krisztina ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „több mint 20 éves pedagógiai tapasztalatom, hogy a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumoknak elsődleges célja az, hogy a 10 éves tanulók köréből kiválogassa a legeredményesebb kisdiákokat, több és jobb esélyt biztosítva számukra a felsőoktatási intézményekben való továbbtanuláshoz.”

középiskolai rangsorok valóban azt mutatják, hogy az ezekben a gimnáziumokban végzett diákok csaknem 90 százaléka egyetemen folytatja tanulmányait, több mint 90 százalékuk nyelvvizsgát szerez, és sikeresen szerepel az országos középiskolai tanulmányi versenyeken.

Van visszaút?

A gimnáziumi felvételikre készülni kell, még a kitűnő tanulóknak is. A szakértők véleménye megoszlik arról, jót tesz-e a gyermekeknek a versenyhelyzet. Ráadásul külön nyomás a vállukon, hogy sok szülő „élet-halál kérdésnek” tartja a bejutást.

A pedagógus ezzel kapcsolatban azt mondta: „az akár kudarccal végződő feladatok, a korai váltás előtt figyeljünk, és ha kell, várjunk, amíg a gyermek érettebb lesz a felvételi vizsgák teljesítésére. Előfordul, hogy ha nem megfelelő időpontban történik a váltás, a gyermek sírva jár iskolába, pszichológus segítségére kell támaszkodnia, majd pedig visszatér eredeti általános iskolájába.”

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar oktatási rendszer nyitott, van megoldás az ilyen helyzetekre. Az intézmények „büntetlenül”, szívesen visszafogadják a tanulókat és újabb esélyt adnak nekik, hogy megtalálják a saját személyiségüknek megfelelő oktatási formákat.

Minden a középiskolai felvételi eljárásról.

Forrás: csalad.hu

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Az évrendező füzet segít rendet tenni az életedben

Évrendező munkafüzet 2024/2025: zárd le az előzőt és tervezd meg az újat!

Zárd le 2024-et. Tervezd meg 2025-öt. Az évrendező segít. Egy zseniális találmány, hogy 2025 végre a Te éved legyen!
Csendes szilveszter: Tippek otthoni kikapcsolódáshoz, ha nem szereted a nagy csapatós bulikat

Csendes szilveszter: Tippek otthoni kikapcsolódáshoz, ha nem szereted a nagy csapatós bulikat

Szilveszter éjszakája sokaknak a nagy bulikról, a hangos mulatságról és a pezsgőről szól, de nem mindenki vágyik ilyen nyüzsgésre. Ha inkább egy meghitt, pihentető estét szeretnél otthon tölteni a családdal, nagyszülőkkel vagy épp kettesben ez az írás pont neked szól. Összegyűjtöttünk néhány inspiráló ötletet, hogy az évbúcsúztató otthon is emlékezetes legyen.
Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Ugrás az oldal tetejére