Jelenlegi hely

Mikor szükséges vérvételre menni?

A vérvétel tulajdonképpen egy analitika alapján készült precíz képet mutat az egészségügyi állapotunkról. Sokan bizonyos tünetek miatt, vagy prevenciós jelleggel veszik igénybe ezt a fajta diagnosztikát, de milyen egyéb helyzetben lehet érdemes a vérvétel beiktatása? Ezekre, és más vérvétellel kapcsolatos kérdésekre is választ kapunk az alábbi cikkből!


Képek forrása: pexels

Mi a vérvétel és hogyan zajlik?

A vérvétel segít az egészségügyi állapot felmérésében, és panaszok esetén a pontos diagnózis felállításában is, emellett még prevenciós célt is szolgálhat. Amikor a tünetek mögött többféle betegség is sejthető, olyankor az orvos elsőkörben általában beutalót ad egy vérvételre. 

Maga a vérvétel igazán gyors és szakszerű eljárás, amit egy egészségügyi szakasszisztens, vagy egy képzett nővér is könnyedén el tud végezni. A vizsgálat gyakran éhgyomor típusú, így a reggeli órákban ki kell hagyni az étkezést, hiszen a bevitt tápanyagok torzíthatják az eredményeket. A vérvétel előtt lehetőleg ne szedjünk be vitaminokat és maximum 1-2 dl vizet igyunk a vizsgálat előtt. 

A mintavételkor a nővér fertőtlenítést végez a tűszúrás helyén, majd az érelszorító felhelyezése után megkéri a pácienst, hogy szorítsa ökölbe a kezét, és nyújtsa ki a karját lefelé néző irányban. Ezután az erre alkalmas helyen a megfelelő technikával megtörténik a tűszúrás, majd a vizsgálat típusától függően 3-4 fiolányi mintát vesznek. A felcímkézett fiolák ezután laborvizsgálatra kerülnek. 

A páciens ilyenkor az összesen 5-6 liter véréből körülbelül 20-30 millilitert ad, ezért szükség szerint javasolt a vérvétel után kicsit pihenni. Aki szédülősebb, annak érdemes magával vinnie egy szelet csokoládét és folyadékot is; a nap során pedig javasolt a szokásosnál több vizet inni. A minták eredményei jellemzően már aznap kiderülnek, így nem kell erre sokáig várnia a páciensnek. 

A laboreredmény és az egyéb kiegészítő vizsgálatok alapján az orvos pontosan meg tudja állapítani, hogy mi a diagnózis. Ennek tudatában beállítja a megfelelő gyógyszerezést, és esetleg életviteli változásokat is javasolhat. 

Milyen esetekben lehet szükséges a vérvétel?

A vérvétel igazán gyors és pontos eredményt adó vizsgálati módszer. Jellemzően akkor van rá szükség, amikor valamilyen rejtélyes tünetegyüttessel állunk szemben. Ilyen például a nem múló krónikus fáradtság, ami ellen hiába szedünk vitaminokat és ásványi anyagokat: tudjuk, hogy valami így sincs rendben. A vérvétellel kimutathatóak a szervezetben lévő gyulladások, és bizonyos szervek működésére utaló paraméterek alapján, a probléma forrása is diagnosztizálható. 

A Covid-19 sokak számára okozott nehéz, vagy éppen szomorú időket. Ahhoz, hogy a koronavírus ellen termelődő antitestek meglétét és mennyiségét fel lehessen mérni, szintén vérvételre van szükség. Az antitestek jelenléte jellemzően azt mutatja meg, hogy a szervezetünk találkozott-e már korábban a koronavírussal, és az immunrendszer megadta-e a szükséges válaszreakciót. Ezzel a szerológiai laborvizsgálattal kimutatható, hogy átestünk-e már a fertőzésen, és milyen mértékben vagyunk védettek: tehát mekkora mennyiségben van jelen testünkben az antitest.

Amennyiben prevenciós jelleggel fordulnánk orvoshoz, úgy a laborvizsgálaton az általános egészségi állapot is felmérhető. Jellemzően ekkor egy kislaborra kapunk beutalót, így biztonyos értékeket csak elnagyolva láthatunk. Amennyiben valahol kiugrás tapasztalható, ott érdemes további, részletesebb vérvétellel is utána menni a problémának. 


Képek forrása: pexels

Prevenció, kontroll és krónikus betegségek esetén is hasznos

Jellemző, hogy bizonyos prevenciós eljárások és szűrővizsgálatok is megkövetelik a vérvételt. Rendszeres időközönként érdemes ennek alávetni magunkat, hiszen akár komolyabb betegségek is kiszűrhetőek vele. 

A kislabor tulajdonképpen az általános egészségügyi állapotot, és az anyagcsere funkcióit méri fel. Krónikus betegségek vagy allergiás, intoleranciás eseteknél is szükség lehet a vizsgálatra. A vérvétel segít felfedni a szervezetben lévő gyulladásokat és fertőzéseket. Emellett ellenőrizhetőek vele a pajzsmirigy,  vese- és májfunkciók, valamint fény derülhet a koleszterin, inzulin és a cukor állapotára is. 

A nagylabor esetén viszont ennél sokkal több paramétert vizsgálnak: itt már kiderülnek a szervi és anyagcseréhez kötődő problémák is, de akár a vérképző rendszer működésére és a szervezetben lévő gyulladásokra is fény derülhet.

Amennyiben daganatos betegség gyanúja lép fel, úgy érdemes mielőbb kivizsgáltatni magunkat egy nagylabor keretein belül. Ugyanis minél előbb közbe tudunk avatkozni, annál nagyobb esély lehet a teljes gyógyulásra. Ma már az időben feltárt rákos megbetegedések nagy része gyógyítható, így nem érdemes halogatni a vérvételt. Emellett a gyógyultak számára is fontos a kontroll vizsgálaton történő részvétel. 

A vérvétel tehát sokat segíthet bizonyos betegségek kiderítésében, megelőzésében, és az aktuális vagy gyógyult állapot nyomon követésében. Beutalójával érdemes minél hamarabb felkeresni egy jó nevű magánklinikát, ahol kedves és szakképzett munkatársak fogadják!

Szponzorált tartalom

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Gondoltad volna, hogy a z éjszaka sötétjében is mosolygó, házainkat őrző hóembereknek saját ünnepük van? Ha nem, akkor ideje előkeresni a garázsba utolsó alkalommal elrejtett alkatrészeit, közeledik január 18-a, a hóemberek világnapja!
Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Télen sok szülő érzi úgy, hogy az öngondoskodás egy szép, de elérhetetlen fogalom. Mintha ez is még egy feladat lenne a listán, amit jó lenne kipipálni – de valahogy sosem jut rá idő, energia vagy tér. Pedig gyakran nem arról van szó, hogy nem törődünk magunkkal, hanem arról, hogy kevesebből próbálunk ugyanannyit adni. Ha télen azt érzed, hogy fáradtabb vagy, türelmetlenebb, és nehezebb magadra figyelni, az nem kudarc. Ez az időszak eleve többet vesz ki belőlünk, mint máskor.
Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Az év eleje sokaknál nem friss lendülettel indul, hanem csendesebb, nehezebb érzésekkel. Az ünnepek elmúltak, a hétköznapok visszatértek, kint korán sötétedik, és mintha belül is lassabban mozdulna minden. Családként ez gyakran még erősebben érződik: újraindul az ovi, az iskola, a munka, miközben az energiaszintünk nem igazán tart lépést a naptárral. Ha ilyenkor azt érzed, hogy az év eleje inkább nyomasztó, mint lelkesítő – fontos kimondani: nem vagy egyedül, és nem veled van a baj.
Ugrás az oldal tetejére