Jelenlegi hely

A kis Nicolas hatvan éves

A kis Nicolas hatvan éves, tudtátok? Hogy hogyan lehet még mindig kicsi? Úgy, hogy ő az egyik leghíresebb francia mesehős kisfiú. Történetei akár igazak is lehetnének, humora egy tőből fakad Janikovszky Éváéval és Karinthyéval.

Ha egy bábművész nem bábozik...

Az a jó abban, ha egy bábművész éppen nem dolgozik, hogy ráér nekünk mesét olvasni. Mint például Schneider Jankó, aki a debreceni Vojtina Bábszínház és a Hepp Trupp kötelékében főállásban varázsolja el kicsi és nagy közönségét nap mint nap. Ugyan szomorú, hogy most kényszerpihenőn vannak báb és emberkollégái is, de azért van ebben valami jó is.

Például az, hogy mióta felfedeztem, naponta meghallgatok egy-két történetet A kis Nicolas könyvből. René Goscinny regénye a gyerekeimet is magával ragadta, alsósokként ráismertek mindennapi életük egy-egy kalandjára, az iskolai helyzetekre a focizástól az eső miatt elmaradó szünetekig, az osztályba érkező új gyerektől az ajándék bicikliig.

Pedig a francia gyerekirodalom leghíresebb kisfiúja, kis Nicolas hatvan éve jelent meg könyv alakban és vált azóta gyerekirodalmi klasszikussá. Az eredetileg képregényként indult történetek alkotói, az Asterix- és Lucky Luke-képregényekkel világhírűvé vált író René Goscinny és a rajzoló Jean-Jacques Sempé.

Népszerűsége olyannyira töretlen, hogy a Nicolas-köteteket 45 nyelvre lefordították, világszerte 15 millió példányt értékesítettek belőlük és több film is készült történeteiből az eltelt hatvan év alatt.

Mi lehet varázsának titka?

Az első szám első személyben Nicolasként elmesélt történetek hangvételével könnyen azonosulnak a gyerekek, a humor, a felnőttek világának furcsaságai és a gyermeki kíváncsiság sosem változik.

„Clotaire az osztály legrosszabb tanulója, és a tanító nénink minden hónapban mindenfélét beír az értesítőjébe, a Clotaire szülei meg minden hónapban megmérgesednek, és akkor Clotaire nem kap édességet, és nem nézhet televíziót. Már annyira hozzászoktak, mesélte Clotaire, hogy a mamája havonta egyszer nem is csinál édességet, a papája meg átmegy tévét nézni a szomszédokhoz.”

Részlet: az Értesítő című fejezetből

Most a kisiskolás Nicolas és különleges barátainak színes történeteit most meghallgathatjátok Ti is Schneider Jankó Kemény Henrik díjas bábszínész felolvasásában. Antanténusz Karanténusz felolvasott meséit René Goscinny: A kis Nicolas című könyvéből, Bognár Róbert fordításában Jankó csatornáján ITT meghallgathatod. Ha élőben szeretnéd hallani, minden délután 14.00 órától megteheted.

A korábban öt külön kötetben megjelen történetek nem is olyan régen egy kötetben újra megjelentek. Ha esetleg Ti is olvasásra szánnátok magatokat.

ADL - Debrecenimami

Forrás: konyves.blog.hu; Kis Nicolas Facebook oldala

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.
Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

A hóemberek világnapját január 18-án ünnepelhetjük, és ez kiváló alkalom arra, hogy kreatívan és vidáman töltsük el a napot. Íme néhány ötlet, hogyan lehet ezt a napot emlékezetessé tenni:
Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

A hóemberek világnapját január 18-án ünneplik. Azért esett erre a napra a választás, mert a 18-as szám vizuálisan emlékeztet egy hóember formájára: a "1" a kezében lévő seprűre, a "8" pedig a két hógolyóból álló testére.
Nem kérek sokat, csak hogy vigyázz rám! - Így vigyázz rám szilveszter éjjelén!

Nem kérek sokat, csak hogy vigyázz rám! - Így vigyázz rám szilveszter éjjelén!

Tudom hihetetlen, hogy én ennyire félek tőle…, persze, mert te tudod, hogy nem bánt, látod, hogy szép és színes, és fel is készülsz rá, de én nem! Én minden felkészülés nélkül kapom ezeket a hangokat, amire nem úgy reagálok, mint egy ember, hanem szaladok… hogy hová? Nem tudom!
Ugrás az oldal tetejére