Jelenlegi hely

Busójárással, tikverőzéssel és rönkhúzással zárul a farsang

A három legérdekesebb magyarországi farsangi népszokást, a mohácsi busójárást, a mohai tikverőzést és a Rába-vidéki szlovének rönkhúzását ismerhetik meg az eseményekre ellátogatók a napokban.

A mohácsi busójárás - mely 2009 óta az emberiség szellemi kulturális örökségének UNESCO reprezentatív listáján szerepel - csütörtöktől február 9-ig tart. A nemzeti jegyzéken szereplő legfrissebb örökségelemet, a Rába-vidéki szlovének rönkhúzását szombaton tekintheti meg a közönség a Vas megyei Kétvölgyön. Február 9-én rendezik meg a mohai tikverőzést, amely 2011-ben került fel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére - közölte a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum az MTI-vel.
A mohácsi busójárás maszkos télűző szokása farsang csütörtöktől húshagyó keddig tart, főszereplői a rémisztő külsejű, faálarcos, bundába öltözött busók. A tánccal, zenével kísért, immár nemzetközi hírű népünnepéllyé alakult eseménysorozatban részt vesz a város lakossága, busócsoportok, a maszkokat és eszközöket készítő kézművesek, zenészek, táncosok és a közönség.

A mohai tikverőzés a farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kapcsolódó szokás. A falu fiatal legényei jellegzetes maskaráikban házról házra járva adományt gyűjtenek és bekormozzák az emberek arcát. A szokás a tojásadomány begyűjtése közben végzett "tyúkverésről" kapta a nevét, amely a jószág termékenységét igyekszik szimbolikus cselekedettel segíteni: a tyúkok fenekét a bottal jelképesen megérintik. Eredetileg az ország más vidékein is sokféle változatban ismert volt a szokás, amely mára a Fejér megyei Mohán maradt fenn. Az egyes generációk továbbadják egymásnak az öltözeteket és a szokás menetrendjét a külső szemlélő számára láthatatlan fortélyokkal együtt. Az önkormányzat és a helyi civil szervezet is tudatosan segíti a megőrzést.
    

A Rába-vidéki szlovének rönkhúzását akkor tartják meg, ha senki sem házasodik a faluban farsang idején. A hajadon lányok és nőtlen fiúk koszorúslánynak és vőfélynek öltözve egy körülbelül 25 méteres, feldíszített fenyőrönköt húznak végig a falun. A rönkön menyasszonynak és vőlegénynek öltöztetett fiatal pár ül, akiket a násznép kíséretében kikérnek. A menetet hintón kíséri a bíró, a kisbíró, a jegyző és a pap. A faluba érve esketéssel és lakodalommal ér véget az esemény. Az elhangzó beszédek szlovénul és magyarul zajlanak. A vőfély a 200 éves vőfélykönyv szövegével, régies helyi szlovén nyelvjárásban hívja a résztvevőket a lakodalomba. A szokás nemcsak a nyelv megtartását segíti, hanem az identitás megerősítésében is fontos szerepet játszik - olvasható az összegzésben.

 

Forrás: MTI

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Kényes fotó került ki rólad a netre? Tehetsz ellene!

Kényes fotó került ki rólad a netre? Tehetsz ellene!

Egy pillanatnyi meggondolatlanság miatt akár a jövőd is tönkremehet. Tippek és tanácsok, mit kell és érdemes ilyenkor tenni.
Mindennapi maszkjaink – 17 gondolat az álarcokról

Mindennapi maszkjaink – 17 gondolat az álarcokról

„Nincs olyan álarc, amelyik félre ne csúszna néha.” – Idézetek a láthatatlan maszkjainkról.
Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Gondoltad volna, hogy a z éjszaka sötétjében is mosolygó, házainkat őrző hóembereknek saját ünnepük van? Ha nem, akkor ideje előkeresni a garázsba utolsó alkalommal elrejtett alkatrészeit, közeledik január 18-a, a hóemberek világnapja!
Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Ugrás az oldal tetejére