Jelenlegi hely

Címlap » Ügyintézés » Okmányok

Születési anyakönyvi kivonat

A születési anyakönyv a születés tényét bizonyító okirat.

Születési anyakönyvi kivonat
Ki kaphatja?
Minden magyar állampolgár, illetve olyan külföldön született, nem magyar állampolgár, akit magyar állampolgár örökbe fogadott.
 
Hol és hogyan igényelhető?
A születést anyakönyvezés végett az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni.
 
A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek. A születést szülész-nőgyógyász szakorvos, tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy igazolja.
 
Az intézetben történt születést az intézet vezetője jelenti be. Az intézeten kívüli születést a szülő, tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott személy jelenti be.
Hivatalból kell anyakönyvezni a születést, ha bejelentésre kötelezett nincs vagy a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. Ilyen esetben az anyakönyvvezető gondoskodik a szükséges adatok beszerzéséről.
 
Ha az intézeten kívüli születésnél az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy nem működött közre, a születés szülész-nőgyógyász szakorvos által utólagosan kiállított igazolás alapján anyakönyvezhető. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosításra alkalmas adatait, a szülés, a születés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét.
A születést az az anyakönyvvezető anyakönyvezi, akinek működési területén az történt.
 
Magyar állampolgár külföldön történt születését az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv anyakönyvezi (hazai anyakönyvezés).
 
Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv az e célra vezetett anyakönyvbe anyakönyvezi annak a nem magyar állampolgárnak külföldön történt születését, akit magyar állampolgár örökbe fogadott.
A születést legkésőbb az azt követő első munkanapon kell bejelenteni.
A nem tervezett intézeten kívüli születést a szülő nyolc napon belül jelenti be.
Ha az anya a személyazonosságát sem a születéskor, sem annak bejelentését követő 30 napon belül nem igazolja, és a gyermeket az intézetben felügyelet nélkül hagyja, a gyermeket ismeretlen szülőktől származó talált gyermeknek kell tekinteni.
Az adatok változása esetén anyakönyvezni kell:
  1. a gyermek, illetőleg a szülő születési családi és utónevének megváltozását,
  2. a gyermek, illetőleg a szülő kettőnél több utónevének a jogszabályban szabályozott kijavítását,
  3. a gyermek, illetőleg a szülő személyi azonosítójának megváltozását,
  4. a gyermek nemének megváltozását,
  5. a gyermek családi jogállásának megváltozását,
  6. a szülők, illetve a gyermek magyar állampolgárságának megszűnését, a magyar állampolgárság megszerzését; valamint az ismertté vált állampolgárságát, a tévesen bejegyzett külföldi állampolgárság törlését,
  7. a bejegyzett személy halálát.
A nem megváltozásának a születési anyakönyvbe való bejegyzését meg kell tagadni, ha az érintett személy házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll. Nem jegyezhető be a születési anyakönyvbe a szülő utónevének megváltozása, ha az a nemének megváltozásával összefüggésben történt.
Mennyibe kerül?
 
A születést követően kiadott születési anyakönyvi kivonat illetékmentes, azonban ha ezt követően szükségünk lesz egy újabb példányra - meghatározott kivételektől eltekintve - 2000 forint illetéket kell érte fizetnünk
Tartalma
A születési anyakönyv nyilvántartja:
  1. a születés helyét és idejét (év, hó, nap);
  2. a származás helyét;
  3. a gyermek születési családi és utónevét, nemét, személyi azonosítóját;
  4. a szülők születési családi és utónevét, születési helyét, személyi azonosítóját, annak hiányában a születési idejét, a lakóhely településének a nevét;
  5. a többes szülést;
  6. a szülők és a gyermek igazolt külföldi állampolgárságát, hontalanságát, ismeretlen állampolgárságát;
  7. a bejegyzés idejét (év, hó, nap).
Bővebb információ
 
Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.
Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

A hóemberek világnapját január 18-án ünnepelhetjük, és ez kiváló alkalom arra, hogy kreatívan és vidáman töltsük el a napot. Íme néhány ötlet, hogyan lehet ezt a napot emlékezetessé tenni:
Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

A hóemberek világnapját január 18-án ünneplik. Azért esett erre a napra a választás, mert a 18-as szám vizuálisan emlékeztet egy hóember formájára: a "1" a kezében lévő seprűre, a "8" pedig a két hógolyóból álló testére.
Nem kérek sokat, csak hogy vigyázz rám! - Így vigyázz rám szilveszter éjjelén!

Nem kérek sokat, csak hogy vigyázz rám! - Így vigyázz rám szilveszter éjjelén!

Tudom hihetetlen, hogy én ennyire félek tőle…, persze, mert te tudod, hogy nem bánt, látod, hogy szép és színes, és fel is készülsz rá, de én nem! Én minden felkészülés nélkül kapom ezeket a hangokat, amire nem úgy reagálok, mint egy ember, hanem szaladok… hogy hová? Nem tudom!
Tovább
Ugrás az oldal tetejére