Jelenlegi hely

„Valami nincs rendben az iskolában...” – Amit minden anyának tudnia kell a bullyingról

Anyaként mindannyian azt szeretnénk, hogy a gyermekünk biztonságban, örömmel járjon iskolába, barátokra találjon, fejlődjön és boldog legyen. Azonban sajnos egyre többször halljuk, hogy valakit az iskolában bántanak rendszeresen, úgy, hogy nem képes a gyermek megvédeni magát – akár szóban, akár tettekkel. Ez a jelenség, amit bullyingnak nevezünk, súlyos lelki sebeket hagyhat a gyerekekben, és ha nem ismerjük fel időben, hosszú távú következményekkel is járhat.


A bullying nem mindig látványos.

Nem csak arról van szó, ha valakit megvernek vagy meglöknek. Sokkal gyakoribb a lelki bántalmazás: kiközösítés, csúfolódás, fenyegetés, online megszégyenítés. A gyerekek sokszor nem mernek beszélni róla, mert szégyellik, félnek, vagy azt gondolják, úgysem értenénk meg őket. Éppen ezért nekünk, szülőknek különösen figyelmesnek kell lennünk.

Gyanúra adhat okot, ha a gyerek szorong, gyakran fájlalja a hasát, fejét, nem akar iskolába menni, vagy azt mondja, „nem szeret ott lenni”. Ha a holmija rendszeresen eltűnik vagy megsérül, ha megváltozik az alvása, étvágya, viselkedése – mindez arra utalhat, hogy valami nincs rendben.

Fontos, hogy nyugodt, ítélkezésmentes légkört teremtsünk otthon, ahol a gyerek érzi, hogy bármiről beszélhet, meghallgatjuk, és mellette állunk.

Ha kiderül, hogy bántják, ne bagatellizáljuk a dolgot, még akkor sem, ha „csak csúfolódásról” van szó.

Egy érzékeny gyereknek ez ugyanolyan fájdalmas lehet, mint a fizikai bántalmazás. Fontos, hogy ne hibáztassuk őt, és ne sürgessük a megoldást – inkább biztosítsuk róla, hogy nincs egyedül, és közösenkeresünk segítséget.

Ugyanilyen fontos, hogy odafigyeljünk arra is, ha a mi gyerekünk esetleg bánt másokat. Ez nem jelenti azt, hogy rossz ember – lehet, hogy figyelemre vágyik, bizonytalan, vagy egyszerűen nem tanulta meg, hogyan kezelje az indulatait. A mi feladatunk, hogy segítsünk neki fejlődni, megérteni mások érzéseit, és felelősséget vállalni a tetteiért.

A bullying megelőzése otthon kezdődik: a példánkkal, azzal, ahogyan másokról beszélünk, ahogy problémákat kezelünk, és ahogy a gyerekünkkel kapcsolatban vagyunk.

Ha megtanítjuk neki, hogy minden ember értékes, hogy a különbözőségek gazdagítanak, és hogy a másik fájdalma nem nevetséges, hanem fontos – akkor már nagyon sokat tettünk azért, hogy egy empatikusabb, elfogadóbb közösségben nőjön fel.

Rövid gyakorlati segítség anyáknak a bullying felismeréséhez és kezeléséhez

  1. Figyelj a jelekre!
    Ha a gyereked elutasítóan beszél az iskoláról, gyakran betegnek érzi magát reggelente, vagy megváltozik a viselkedése, érdemes rákérdezni finoman:
    „Volt valami, ami miatt rosszul érezted magad ma az iskolában?”
  2. Legyél elérhető és nyitott!
    Teremts napi pár perc „beszélgetős időt”, amikor tényleg rá figyelsz – séta, vacsora vagy lefekvés előtt. A gyerekek akkor nyílnak meg, ha érzik, hogy komolyan veszik őket.
  3. Ne kérdezz túl direkt módon!
    Kerüld a nyomásgyakorlást. Inkább kérdezz így: „Mit csináltatok ma szünetben?”, „Kivel ültél ebédnél?” Ezekből sok minden kiderülhet.
  4. Taníts érzelmekről beszélni!
    Segíts neki szavakba önteni, hogyan érez egy-egy helyzetben: „Dühös lettél, mert kinevettek?” Ez megerősíti benne, hogy az érzései érvényesek.
  5. Kérj segítséget időben!
    Ne félj kapcsolatba lépni a pedagógusokkal, hiszen ők is szeretnék megoldani a problémát.
  6. Ne bagatellizáld a problémát!
    Ne mondj ilyet: „Ez csak ugratás.” Egy gyerek számára a csúfolódás vagy kiközösítés nagyon is komoly dolog lehet.
  7. Erősítsd az önbizalmát!
    Bátorítsd a gyerekedet abban, amiben jó, keress neki közösséget, ahol értékesnek érezheti magát (pl. sport, szakkör, hobbi).

Szerző: Teveliné Horváth Melinda

okleveles pszichológus, sport szakpszichológus, pedagógus, terápiás kutya felvezető, life coach
https://www.facebook.com/tevelinemelinda/

- KAPOSVÁRIMAMI -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

A pingvin-tudatosság napja vagy a Nemzetközi Fókavadászat-ellenes Nap ismerős? Bizony a Madarak és fák napja mellett több tucatnyi, a növény- és állatvilággal kapcsolatos világnap és jeles nap létezik. Összegyűjtöttük őket, segíthet a pedagógusok óvodai, iskolai munkájában de éppúgy egy otthoni beszélgetés elindításában.
Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

A böjt fogalma sokakban éles megvonást, szigorú szabályokat és külső elvárásokat idéz fel. Régi idők öröksége, amikor a test „fegyelmezése” még erénynek számított. A női test azonban sosem ebben a logikában működött. A női test nem sík, nem egyenletes, nem egyféleképpen reagáló rendszer. Hullámzó, áramló, ciklikus. Változik, finomodik, jelez, kér. Éppen ezért a böjt — ha valóban jót akarunk vele — nem válhat uniformizált szabályrendszerré. Csak akkor működik, ha figyelembe veszi a ciklusunkat, mert a női test más-más szakaszokban mást kíván, másképp terhelhető, másképp reagál a megvonásokra.
Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Lehet balszerencsés vagy a legszerencsésebb szám, attól függ, honnan nézzük. A világ egyik legismertebb babonája, de hogyan lett az?
Ugrás az oldal tetejére