Amennyire a szülés a világ legtermészetesebb történése, épp annyira az egyik legkomolyabb fizikai teljesítmény is. Bár nem illik ezt így kimondani, az áldott állapot 9 hónapja, és az életet adás órái olyan teljesítményekkel egyenértékűek, amiért olimpiai vagy maraton érmeket osztogatnak.
Nem csoda hát, hogy lenne némi igényünk arra a szülést követő 6-10 hétre, amikor az anyai szervezet legintenzívebben dolgozik a visszarendeződésen. Hogy minek és hova, hogyan kell visszarendeződni, azt nálam orvosilag szakavatottabbaktól számos helyen olvashatjuk.
Nézzünk inkább rá, a hordozással már várandósság alatt vagy előtt megismerkedett anyák klasszikus kérdésére!
Mikor kezdhetünk el hordozni? Hordozhatunk gyermekágyi időszakban?
Röviden: a születés pillanatától. Csak egy kicsit máshogy, mint gyermekágy után. Miben más a gyermekágyas hordozás, mint az azutáni? A baba szempontjából semmiben. A picinek pontosan ugyanarra van szüksége a gyermekágyiV időszakban, mint később. Testközelségre a megfelelő hordozós pozícióban, szabad légutakat biztosítva. A többi már csak a személyre szabható hogyan és miben kérdése.
Reflexből azt szoktuk mondani, hogy a baba szempontjából bármikor el lehet kezdeni a hordozást, csak a hordozó személy az apa legyen vagy más családtag, aki nem anya. Ő először regenerálódjon.
Amikor a születés pillanatától való hordozásról beszélünk, akkor jellemzően az egészséges, otthonában született babákról beszélünk. Ritkák, de lehetségesek olyan egészségügyi problémák, amik ellehetetlenítik a hordozást. Ezek azonban jellemzően kórházi ellátást is igényelnek. Így ilyen helyzetekben ritkán merül fel a hordozás.
Az édesapa vagy más családtag ugyan úgy tudja a babát hordozni az első 6 (császármetszés estén 10) hétben, mint bármikor, hiszen nem ő szült.
A hordozás szempontjából a fizikai regenerálódás a kulcs a gyermekágyi időszakban, amin a legtöbb apukának nem kell átesnie. Ha csak nem ájult el, és ütötte be magát valahova a szülés közben.
A lelki folyamatok természetesen az apukákban is igen aktívan zajlanak a gyermekágy alatt. Ezeket viszont – ahogy előző cikkemben említettem - pont, hogy segíti a gyermekével való, hordozós közelség.
A szülőanya szempontjából nem mindegy mikor, és főleg hogyan kezdi a hordozást. Más a gyermekágyi időszak, mint az azt követő. Az ő szervezetének ekkor elsősorban a pihenésre és regenerálódási lehetőségre van szüksége. De persze ez nem jelenti, hogy a szülőanya ki kell maradjon a hordozás élményéből.
A szülést követőelső hetek rendkívül fontosak a kötődés kialakításának szempontjából. Azzal, hogy már az első, gyermekágyinak nevezett hetekben hordozzuk a babánkat, sokat enyhíthetünk a baby blue, valamint a szülés utáni depresszió rémén. Illetve a szoptatás elősegítésében is hasznos társ a testközelség. Ugyanakkor a pozitív hatásokhoz nincs szükség hordozókendőre vagy más hordozóeszközre. A kulcs a bőrkontaktus és a testközelség.
Hogyan hordozzon a szülőanya a gyermekágyi időszakban?
Ha teheti, a szülőanya a gyermekágyi időszakban leginkább fekve, ülve hordozza a gyermeket. A bőrkonaktus, a testközelség így is adott, viszont a terhelés kisebb.
Ugyanakkor sajnos a zavartalan gyermekágyi időszak sok segítővel nem mindenkinek adatik meg. Amikor a dolgokat az anyukának magának kell megoldani, akkor bizony jól jöhet a hordozóeszköz. A pici ugyanis mindenképp fogja az ölben létet igényelni. Ő benne az ösztönök dolgoznak.
Ha anyának épp ebédet kell készíteni, mosni kell, esetleg a tesókat eljuttatni oviba, iskolába, bizony az újszülöttet elég nagy eséllyel fel kell venni. Karban tartva a csecsemőnket, jövet-menet közben nagyjából ugyan az a terhelés éri a még épp regenerálódó anyát, mint amikor hordoz. Tehát a hordozóeszköz - jellemzően kendő- tehermentesítő ereje jól jöhet. Már csak a két szabad kéz miatt is.
Ha anya nem engedheti meg magának a pihentető gyermekágyi időszakot, és hordoz, fontos figyelni a mértékre! A hordozás tehermentesítő képessége igen csalóka tud lenni. Ahogy a pocakkötésnél, úgy itt is előfordulhat, hogy észre sem vesszük, vagy könnyebben túllendülünk azokon a jeleken, amik a túlterhelődésünket mutatják.
Tudatosan kell figyelni a fokozatosságra! Az édesanyák a szülést követően napról napra egyre többet bírnak. Hordozóeszközben hordozni is egyre hosszabban tudnak. A medencefenék erősítésével, illetve testtartás korrigálással támogatható a regeneráció. Így az akár napról napra hosszabb hordozás is biztonságos lehet a hétről hétre gyarapodó babával.
Egy dologra azért nagyon figyelnünk kell. A jó hordozó eszköz tehermentesít. Nem csak a babát teljes egészében, de a hordozó felnőttön is úgy oszlatja el a súlyt, hogy jóval később érezze meg a baba súlyát, mint kézben tartva. A szülést követő hetekben, ha mindenképp muszáj hordozóeszközben a gyermekünkkel tennünk vennünk, ne hagyatkozzunk arra, hogy majd megérezzük, ha már túl nehéz. Mire a kendőkben, baby-taiokban megérezzük, hogy túlterheltük magunkat, addigra garantáltuk magunknak a következő pár napra az itt fáj ott fáj és mindenhol izomlázam van érzést.
Pici babánk gyarapodó súlya szép fokozatosságot ad. Emellé csak figyelnünk kell, hogy mindig csak egy kicsivel legyen hosszabban a hordozóban, és a szoros testközelségben töltött, tevékeny idők is gondtalanok lesznek.
Mikor kezdhet hordozni a császáros anyuka a gyermekágyi hordozás időszakában?
A hordozásra alapvetően császármetszés után is ugyanazok vonatkoznak, mint a hüvelyi úton történő szülésre. Ugyanakkor, míg a gyermek világra jövetelének klasszikus útja egy természet által kitalált, és a női testbe programozott - jó esetben a modern tudomány által nem megzavart - folyamat, a császármetszéses szülés a regeneráció szempontjából egy nagyműtét. Ezért szokás például nem 6 hetet mondani gyermekágynak ilyenkor, hanem 10-et.
Felépülési szempontból másként kell gondolkodnunk róla, mint a klasszikus szülésről.
A kötődés biológiai mechanizmusainak beindulásához például dr. Rosie Knowles gyermekgyógyász, hordozási szakértő szerint is, rendkívül fontos a bőrkontaktus. Különös jelentősége van ennek a császármetszés esetén, pláne, ha életmentő vagy traumatikus élmény volt az anya és, vagy a baba számára. De akkor is nagy segítség a hordozás, ha természetes úton, de orvosi beavatkozásoktól nem zavartalanul zajlott a szülés. Persze ne feledkezzünk meg a gyermekágyi, illetve a szülés utáni depresszió mindenkire leselkedő veszélyéről, aminek kockázatát könnyen növelheti egy nem megfelelő, esetleg traumatikus szülésélmény.
Császármetszéses szülés esetén tehát kifejezetten javallt a lelki felépülés érdekében a hordozás. Amikor az édesanya képes felkelni, babájával biztonságosan közlekedni, ugyanúgy megkezdheti a fentebb leírt javaslatok mentén a hordozást, mint a hüvelyi úton szült édesanyák. Amire egy „császáros anyukának” külön figyelnie kell, az az ,hogy ne terhelje meg a hasát, és a sebe környékét.
Ebben egyértelműen a kendő jellegű hordozók, illetve a karikás hordozó van nagy segítségünkre. A derékpántos eszközöket és kötésmódokat érdemes elkerülni. Az is a sebvédelmet támogatja, ha magasra kötjük a babát. A pici lábaira amúgy is figyelnünk kell a megfelelő hordozási pozíció miatt, viszont császármetszés után az anya szempontjából is fontos a kicsi láb-popsi-láb vonalának M-betűre hasonlósága, mert ezzel elkerülhető, hogy a babalábujjak megrúgják a sebet. Ezeket, valamint a fokozatosság elvét különös hangsúllyal betartva, és javaslatom szerint sokkal kisebb mértékekkel haladva, császármetszés után is nyugodtan hordozhatunk.
A hordozás mindig, mindenkié. Ha ügyel magára a szülőanya, akkor egy olyan különleges élethelyzetben is övé a hordozás, mint ami a gyermekágy.
Ha kérdésetek merült fel a gyermekágyi hordozással kapcsolatban, keressetek bátran!
Szalainé Miklós Melinda
Hordozási tanácsadó
www.szalmikhordozas.hu
Facebook: SzalMik Hordozás
szalmikhordozas@gmail.com
Telefon: +36 30 323 0045
- Monorimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges