Jelenlegi hely

Gondolatok a meséről, a Metamorphoses-meseterápiáról és a kisgyermekkori belső képteremtő folyamat ápolásáról

A mese eredetileg a felnőttek szórakoztatására-okulására szolgáló műfaj volt. Szájhagyomány útján terjedt, a közösségek mesemondói éltették, s adták tovább ily módon több ezer év kollektív tapasztalatait, univerzális bölcsességét.

Az 1810-es években jelent meg a Grimm-testvérek 1. mesegyűjteménye Gyermek-és családi mesék címmel, ezzel került be tulajdonképp a népmese a „gyerekszobákba”.

Mivel a mesék a jobb agyféltekét szólítják meg, s a gyerekek még sokkal fogékonyabbak a képekre, közelebb állnak a szimbólumokhoz, nem csoda, hogy a mese egyre inkább a gyerekek műfajává vált.

Korunk túlságosan is bal agyféltekés, racionális működésmódja mellett nagy szükségünk van nekünk, felnőtteknek is a mesék kiegyensúlyozó, egységbe rendező, gyógyító hatására…

A Metamorhoses -meseterápia megteremtője, Boldizsár Ildikó népmesekutatóként azt a felfedezést tette, hogy minden népmese valamilyen élethelyzetről szól, illetve minden emberi élethelyzetre megtalálhatók a megfelelő mesék, amelyek segítenek a rendeződésben.
A népmesékre ily módon tekinthetünk úgy is, mint a „rend forgatókönyvei”-re. Tulajdonképpen ez a szemlélet a kiindulópontja a meseterápiának.  A mesékben évezredek ősi bölcsessége van kódolva, csak meg kell találni azokat a „kulcsokat” amelyekkel megnyílnak e kódok.

Mit adhat a meseterápia felnőtteknek?

Az egyéni meseterápiában nagyon hangsúlyos még az is, hogy megvizsgáljuk, mennyire fedi le a mesei mintázat az egyén „mintázatát” - ez hasonlítható kicsit talán a homeopátia működéselvéhez is. Meseterapeutaként olyan mesét keresünk egy-egy élethelyzetbeli elakadáshoz, amelynek mintázata illeszkedik az egyén élettörténetében, viselkedésében, konfliktusaiban megfigyelhető  mintázathoz, ismétlődő motívumokhoz. Egy jó meseválasztásnál kliensünk számára elég könnyen feltárulnak a mesei történet és saját élettörténete közti hasonlóságok.

A mesei helyszíneknek is központi szerep jut a meseterápia folyamatában, a helyszínek által kijelölt „mesei térkép” vezet bennünket az úton…s eljön az a pont a folyamatban, amikor a külső tájak belsőkké válnak, s a mesei szereplőkre belső énrészekként képes már tekinteni kliensünk. Az elakadásból kivezető úton a mesei segítővel való összekapcsolódás jelenti azt az állomást, ahol képessé válik már saját belső erőforrásaiból meríteni, s ezekkel az erőkkel felvértezve tovább lépni…

Felnőtt egyéni meseterápia esetén az önismereti munkán van a hangsúly: a tudatos felismerések indítják be a gyógyulási, rendeződési  folyamatokat.
De a kiscsoportos meseterápiás műhelymunka, illetve saját élmény alapú alkotó meseterápiás foglalkozások is a belső folyamataink felszínre hozását célozzák meg, azaz tudatos munkát igényelnek.

Meseterápia gyerekeknek

Gyerekek esetében (különösen kisgyermekeknél) a meseterapeuta célja nem az, hogy tudatosítson, felismerésekhez juttasson, sokkal inkább az, hogy élményt adjon, kapcsolódjon a gyermekkel,  s egyben elmélyítse a gyermek mesével való kapcsolatát, s ily módon a mesei hatásokat. Az érzékszervi tapasztalatszerzésre különösen nagy hangsúlyt fektetünk. Ezen túl a mozgásos - saját testélmény alapú játékok, kreatív alkotófolyamatok szintén központi szerepet játszanak a meseterápiás folyamatban – mind az egyéni, mind pedig a csoportos meseterápiában.
Meseterapeutaként én szívesen nyúlok a hangterápiás eszköztáramhoz is, a gyerekek nagyon szeretik ezeket a kis harmonizáló hatású hangszereket, lelkesen improvizálnak kis „zenedarabokat” a mesei történethez, illetve egy-egy számukra hangsúlyos részhez.

A kisgyermekkori belső képteremtő folyamat ápolása

Mind a felnőtt, mind pedig a gyermek meseterápiában élőszavas mesemondás történik. Ez nagyon fontos eleme a Metamorphoses- meseterápiának.

Régen, amikor még az emberek összeültek a tűz körül vagy a fonóban pl. s a mesemondók történeteit hallgatták, nem volt szükség meseterápiára. Boldizsár Ildikó azt vallja, hogy a „mesék önmagukban terápiás hatásúak”. Mesehallgatás közben a jobb agyfélteke aktiválódik, beindulnak a belső képteremtő folyamatok, s képzeletünk teremtő-és gyógyító ereje hatalmas.

Csak arra vagyunk KÉPesek, amit el tudunk eleve képzelni, amiről belső képünk van. Amikor azt a bénult állapotot éljük meg, hogy KÉPtelenek vagyunk valamit megtenni, az pont arról szól, hogy nincs róla képünk, elképzelni sem tudjuk.

Sajnos mai kibillent korunkban túl sok külső képáradat zúdul ránk. A legnagyobb veszélynek a kisgyerekek vannak kitéve. Pont a legszenzitívebb első 7 évben nagyon fontos, hogy odafigyeljünk szülőként arra, hogy milyen képi hatások érik gyermekeinket. A belső képteremtő folyamatok, a képzelőerő ugyanis ekkor fejlődnek. A kicsi gyermek képzelete -mint tudjuk- nagyon gazdag. Egyrészt az sem mindegy, milyen „elemekből” táplálkozik: népmesékből, korához illeszkedő szép történetekből vagy külső, sokszor agresszív képek pörgő áradata zúdul rá a rajzfilmekből, videójátékokból.

S még ha semmilyen agresszív hatásnak sem tesszük ki gyermekeinket, s nagyon megválogatjuk azt, hogy milyen rajzfilmeket nézhet gyermekünk, azt mindenesetre érdemes tudnunk, hogy a belső képteremtő folyamat kibontakozása ellen hat minden külső képáradat.

Amikor a kisgyerek a TV képernyője előtt ül, s jönnek a képek, akkor ő befogadójává válik egy képi világnak s ilyenkor a saját belső képteremtő folyamatok blokkolódnak, leállnak. Ha ez a jelenség gyakran ismétlődik, ezek az erők (amelyeknek épp ebben az életkorban kellene fejlődniük) gyengülnek, ellustulnak. De a kisgyerek képéhsége hatalmas, vágyik a képekre…ezért is szeretne egyre több rajzfilmet, mert az készen kínálja a képeket, csak be kell habzsolni őket…

Manapság a tanítónők, de már az óvónők is azt tapasztalják, hogy a gyerekek jó részét már nem kötik le a mesék, a lassabb folyású történetek.
Egyre több a figyelem probléma, KÉPtelenek a gyerekek megtartani a figyelmüket…

Fontos tudni azt is, hogy jó emlékezeti és intellektuális képességek csak a jó alapokra tudnak épülni, márpedig az első 7 évben a képzelet, képzelőerő támogatása jelenti a jó alapozást.
A belső képteremtő folyamatok ápolására ezért különösen oda kell figyelnünk. Hogyan is? Elsősorban meséléssel, történetmondással - mindig az adott életkornak megfelelően.

De összegzésként talán a legfontosabb üzenet:
Édesanyák, meséljetek gyermekeiteknek!

Olasz Ildikó

Metamorphoses-meseterapeuta és mindfulness coach

- Pécsimami -

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Rázva, keverve... jeges tea és kávé italok forró napokra

Rázva, keverve... jeges tea és kávé italok forró napokra

A nagy nyári melegben gyakran úgy érezzük, hogy könnyebb lenne egy kávéval, vagy teával. Forró helyzetekre jól jön néhány jeges korty akár mindkettőből.
Bolhazsákok és könyvmolyok

Bolhazsákok és könyvmolyok

Emlékszel még gyerekkorodból az összebújós meseolvasásokra? Az első kiböngészett betűkre, mikor végre összeállt egy szó? A takaró alatt zseblámpával olvasott regényekre? A könyvek világába belépés élménye egy életre elkísér bennünket.
Így lesz ügyes kezű gyereked

Így lesz ügyes kezű gyereked

Sok szülő csak az iskolaérettségi vizsgálatok során szembesül azzal, hogy óvodás gyermekének a rajzkészsége, vonalvezetése még nagyon távol áll attól, amilyen készségekre az első osztályban szüksége lesz. Kézenfekvőnek tűnhet ilyenkor színezők és feladatlapok garmadájával elárasztani a gyereket, ám a mozgások finomodásához nem erre van szükség.
Grillszezonban az édességet is együk grillezve!

Grillszezonban az édességet is együk grillezve!

A gyümölcsök magas cukortartalma szinte kiabál a grillezésért. Imádnivaló ízt ad a finom karamellizált réteg mindenféle gyümölcsnek.
Ugrás az oldal tetejére