Jelenlegi hely

Azért se adom fel!

Farsangi bejegyzés suta mami naplójából.

Időről-időre megtapasztalom, hogy anyának lenni nem könnyű feladat. Gyerek nélkül is alapból ott az a sok házimunka, a családi elintézendők, állandó szervezés-tervezés-koordinálás. Gyerekkel meg ugye mindehhez hozzájön még a gyerek is. Plusz minden, ami gyerekkel kapcsolatos!

Nem panaszkodásképp, de a reklám nem kamu: itt tényleg szó sem lehet betegszabiról, de mégcsak lazsálásról sem. Ági nem oldja meg! És ezzel nincs is a világon semmi probléma! Ki van ez jól találva, nem is azért mondom.

A probléma ott kezdődik, amikor kiderül, hogy a legtöbb, ami a gyerekkel kapcsolatos, az nem más, mint egy komplett ügyességi akadálypálya. Úgy értem tényleg ügyességi. Ahol az olyan béna mamiknak, mint amilyen én vagyok, nagyjából semmi esélyük.

Vegyük például a farsangot. Itt van megint a nyakunkon és itt van vele megint a stressz. Ahogy nő a gyerek, úgy nőnek az igények is. Már nem lehet megúszni a bolti nejlonos készjelmezzel. A béna mamik lemaradása egyre csak nő. És ilyenkor jön a görcs, a gyomorideg és a dac: idén akkor is megvarrom azt a hercegnő jelmezt, ha beledöglöm is! Megveszem az anyagot, bújom az internetet a praktikák és szabásminták után (amiket persze nem tudok olvasni, de ez mellékes, majd lesz valahogy), kigondolom, beütemezem, elkezdem… és a vége mindig ugyanaz: kudarc. Így minden évben marad szemlesütve, fejlehajtva a bolti nejlonos, vagy a gyerek reményvesztett kérlelése a “B” tervhez: “legyél inkább indián, kislányom!”

Persze mi mást várhatnánk attól, aki még vonalzóval sem tud meghúzni két párhuzamos vonalat, nemhogy szabadkézzel. Térlátása nulla, és minden gond nélkül képes bárhol, bármilyen napszakban eltévedni, annyira kifejletlen (vagy teljesen hiányzik) a tájékozódó képessége (is). Én sem értem, a család se érti. Mégis mindennek dacára, minden évben borítékolhatóan nekiugrom a jelmez projektnek. És tudom jól, hogy egyszer csakazértis megcsinálom!

Szerző: Vági-Tóth Lilla - Budapestimami

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Július első szombatja: Az Ölelés Napja - egy kedves alkalom, amit érdemes megünnepelni a családban is!

Július első szombatja: Az Ölelés Napja - egy kedves alkalom, amit érdemes megünnepelni a családban is!

Tudtad, hogy minden évben július első szombatja a Nemzeti Ölelés Napja Magyarországon? Bár nálunk ez a nap még nem tartozik a legismertebb jeles napok közé, épp ezért különleges alkalom, hogy egy kicsit megálljunk és figyelmet szenteljünk annak, mennyit számít egy szeretetteljes ölelés a mindennapokban.
Nagyobb rend, kevesebb munkával?

Nagyobb rend, kevesebb munkával?

Mondjuk ki nyíltan: a családanya/háziasszony szerepkör nincs versenyben a legmagasabb presztízzsel bíró tevékenységek között. Azt a bejelentést, hogy valaki éppen GYES-en van Uram bocsá’ főállásban menedzseli a háztartást és a családot, a legritkább esetben fogadják vallásos áhítattal. Finomak voltunk? Szerintünk is.
Az anyaság szívhangjai – Gondolatok a szülés utáni érzelmi hullámzásról

Az anyaság szívhangjai – Gondolatok a szülés utáni érzelmi hullámzásról

Az anyaság nem csupán egy új szerep, az anyaság egy átalakulás. Testben, lélekben, és olyan mélységekben, amiről talán soha nem hittük, hogy bennünk léteznek.
Itt a meleg - hol a hideg?

Itt a meleg - hol a hideg?

A kánikula felszólítás és figyelmeztető lövés leadása nélkül törte ránk az ajtót. A hideg pedig, amit egész télen úgy utáltunk, hirtelen a vágy kicsit sem titokzatos tárgyává vált. Központi kérdés lett, hogyan tudnánk hűteni magunkat és minden mást, ami hűtésért kiált?
Ugrás az oldal tetejére