Jelenlegi hely

A környezetszennyezés hatással lehet a gyermek nemére?

Ólom, higany, króm.. nem csak a kémiaóráinkon szereplő elemek. Nap mint nap kapcsolatba kerülünk velük, krómozott eszközök és aluminium edények állnak a konyhákban, ólom van a nem étkezési célokra szánt kerámiamázakban... soroljam?

A környezetszennyezésnek való kitettség hatással lehet a születendő gyermek nemére - hangsúlyozza a Tudatosvásárló oldalán magyarul megjelent cikk. Egy amerikai és svéd közös kutatás megállapította, hogy különböző módon hat a higany, a króm, az alumínium-, és máshogy az ólomszennyezés.  

Több mint száz lehetséges tényezőt fedett fel, amelyek összefüggésben állhatnak a születendő babák nemével a Chicago-i Egyetem és a Stockholmi Karolinska Intézet által végzett közös kutatás, amely a USA lakossága felének (150 millió) 8 éves, és Svédország teljes lakosságának (9 millió) több mint 30 évre vonatkozó adatait nézte át. Az eredményeket 2021 év végén a PLOS Computational Biology c. szakfolyóiratban publikálták.

A környezetszennyezésen kívül a babák nemét befolyásoló tényező még a szülők stressz-szintje, a szegénység, a bűnözés és a munkanélküliség mértéke a lakóhely környékén, sőt még a hőmérséklet is.

Nem véletlen a svédek érzékenysége a téma iránt: 2011-ben megjelent cikkekben a Finnországban üzemelő Outokumpu cég Tornio városában működő gyár króm- és nikkelkibocsátását okolták amiatt, hogy a határ túloldalán, Haaparantában (Svédország) sok gyerek születik fejlődési rendellenességgel. 

De hogyan tudja befolyásolni a környezetszennyezés a baba nemét?

Korábbról ismert már, hogy a hormonális tényezők befolyásolhatják a folyamatot bármely nem javára a terhesség alatt. A mostani kutatás rámutatott, hogy

a levegőben és a vízben terjedő szennyező anyagok is összefüggenek a születéskori nemi arányokkal.

Az eredmények szerint az például, hogy a család közel lakik-e nagyüzemi mezőgazdasági területhez szintén szerepet játszik, valószínűleg a vegyszereknek való erőteljesebb kitettség miatt.
Azt találták, hogy a higany, a króm és az alumínium-szennyezés összefügg azzal, hogy több fiú születik, míg az ólomszennyezés a lánygyermekek számát növelheti.

A születéskori nemi arányok (SRB) a fogantatáskor dőlnek el: ekkor az embrióknak pontosan fele lány, és pontosan fele fiú kellene, hogy legyen. Korábbról ismert ugyanakkor, hogy a hormonális tényezők befolyásolhatják a folyamatot bármely nem javára a terhesség alatt, a különböző körülményektől függően, s ezáltal a szimmetrikus arányok aszimmetrikussá válnak.

A mostani kutatás ezenfelül rámutatott, hogy a levegőben és a vízben terjedő szennyező anyagok is összefüggenek a születéskori nemi arányokkal. A levegőben jelen lévő szennyező anyagok közül ilyen hatást fejt ki a vas, az ólom, a higany, a karbon-monoxid, az alumínium és a PCB-k (poliklórozott bifenilek). A vízben jelen lévő szennyező anyagok közül megemlítik a krómot és az arzént.

Az ólom és a vegyületei is mérgezőek, idegrendszeri károsodást és agyi elváltozásokat okoz. A mérgezést fokozza, hogy nem ürül ki a szervezetből, kumulálódik. (Forrás)
Az arzén a legmérgezőbb félfém - de ezt minden krimiolvasó tudja. Az viszont nem, hogy az arzénmérgezést elszenvedett betegeknél tüdőödéma, májkárosodás de akár művesekezelés is szükséges lehet. (Forrás)
Az aluminium valószínűleg szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában. (Forrás)

Eddig ez miért nem tűnt fel?

„Számtalan mítosz van a születéskori nemi arányok körül, de ha a dolgok mélyére ásunk, kiderül, hogy minden, amit valódi adatokon teszteltek, azt viszonylag alacsony számú adaton végezték, ráadásul van több olyan állítás is, amely nem megfigyelésen alapszik” – nyilatkozta a cikk megjelenése után Andrey Rzhetsky, a Chicago-i Egyetem vezető kutatója a brit Guardian lapnak.

Ez a kutatás az első olyan, amely számos vegyi szennyezőanyagot, és egyéb környezeti tényezőt vesz figyelembe, és nagy adatsort használ, két kontinensről – magyarázzák.

Azok a faktorok, amelyek a legjelentősebb hatással vannak a születendő baba nemére, mint a higanyszennyezés és az ipari létesítményekhez való közelség, akár 3 százalékkal is eltolhatják a születéskori nemi arányokat. Tehát például egy egymilliós népesség körében ez azt jelentené, 60 ezerrel több lány születik, mint fiú. Egy korábbi kutatás a mérgező anyagok hatását (PCB-k) vizsgálta a születéskori nemi arányokra, de nem vezetett eredményre, ez az új kutatás azonban azt találta, hogy a PCB-k jelentősen növelik a fiúk arányát.

Cikk forrása; kép: Pexels/Rodnae Prod.

ADL - Debrecenimami

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

A mi adventi naptárunk Nektek: 24 talányos és találós kérdés kicsiknek és nagyoknak

A mi adventi naptárunk Nektek: 24 talányos és találós kérdés kicsiknek és nagyoknak

Tanító nénik, kisgyerekes szülők, most főleg rátok gondoltunk! Idén egy újdonságot készítettünk olvasóinknak. Fókuszban a találos és talányos kérdések!
2025 és az 5 hosszú hétvége - versbe faragva hoztuk nektek

2025 és az 5 hosszú hétvége - versbe faragva hoztuk nektek

A tervezést soha nem lehet elég korán elkezdeni! Mutatjuk a 2025-ös ünnepeket és a hosszú hétvégéket rímekbe szedve:
Fénylő ablakok nyílnak – Világító adventi kalendárium

Fénylő ablakok nyílnak – Világító adventi kalendárium

Élő adventi naptárrá változnak azok a települések, ahol a házak ablakait ünnepi fénybe és díszbe öltöztetik, számmal jelölve a napokat december elsejétől karácsonyig. A várakozás izgalma igazi közösségi élménnyé válik. Testi-lelki egészséget szolgáló program lehet ilyenkor az esti séta lakóhelyünk utcáin. 
Azok a titokzatos tanulási képességek

Azok a titokzatos tanulási képességek

Miért lenne fontos már az oviban a tanulási képességekkel foglalkozni? Hiszen fényévekre van még a suli! Pedig nagyon is az! Cikksorozatunk második része ezt a témát járja körbe.
Ugrás az oldal tetejére